Másfél évvel az Izrael elleni, több mint 1100 életet követelő terrortámadás után még mindig harcok dúlnak Gázában, az elragadott túszok egy része sem tért haza. László Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője nemrégiben Izraelben járt, ahol felkereste a gázai határ közelében azt a kibucot és a zenei fesztivált helyszínét, ahol brutális vérfürdőt rendezett a Hamász. Beszélt a túlélőkkel, meghallgatta egy ötszáz napig raboskodó túsz történetét, de ellátogatott a feszült libanoni és szíriai határra is. Hogyan vészelték át a terrortámadást? Feldolgozta már Izrael a traumát? Meddig tarthat még a háború? A GeoTrendek új adásából ezekre a kérdésekre is választ kapunk.

Egy példa nélküli választási éven vagyunk túl, tele meglepetésekkel és politikai feszültséggel. A romániai választások eredményei végül nem hozták meg a várt sikert George Simion számára. Milyen irányba indul el Nicușor Dan? Fellélegezhet az erdélyi magyarság, vagy korai az optimizmus? Emellett továbbra is aktuális kérdés, hogy meg lehet védeni egy demokráciát antidemokratikus eszközökkel? Egy biztos, Románia továbbra is túl fontos hely ahhoz, hogy sorsát csak a románokra bízzák.

Az Oeco-index 2023-as adatokon alapuló eredményei szerint a Magyarország megtartotta pozícióját a globális és az európai uniós fejlettségi rangsorban. A háborúk, a geopolitikai kockázatok, az infláció, az energiaválság azonban mind olyan tényezők, amelyek bizonytalanságot okozva eltérítik az egyes országokat a tartós növekedési pályájuktól. A Geo-trendek következő adásában a módszertanról, a komplexitás szükségességéről és a legfrissebb eredményekről beszélget a szerkesztő-műsorvezető, Varga Mónika az alapítvány kutatási igazgatójával, Pásztor Szabolccsal.

🔍 Mi motivál ma egy magyar munkavállalót?

A Geo-Trendek legújabb epizódjában Erdélyi Dóra, az Oeconomus senior elemzője Varga Mónikával, az Inforádió műsorvezetőjével beszélget arról, hogyan változnak a munkavállalói igények Magyarországon.

💬 Témák, amikről szó lesz:

🔹 Mennyit számít a home office lehetősége?

🔹 Mi visz rá valakit a munkahelyváltásra?

🔹 Mennyire fontos a képzés és tanulás munkavégzés mellett?

🔹 Hol húzódik a határ az ingázás vállalhatóságában?

📊 Egy friss kutatás alapján térképezik fel a munka világának új irányait.

👉 Iratkozz fel a Geo-Trendek csatornára!

Alku lesz, vagy háború? Donald Trump azt ígérte, Iránnak hatvan napja van egyezségre jutni – vagy „bombázás lesz, olyan bombázás, amilyet még sosem láttak korábban”. Mit ad Isten, vagy Allah, hirtelen asztalhoz is ültek a felek. Az óra ketyeg, a határidő letelt. Közben B2-es lopakodó nehézbombázók érkeztek Diego Garciára, az Indiai-óceán amerikai katonai bázisára. Két amerikai repülőgéphordozó hajót is a Közel-Keletre vezényeltek.

Iránban hivatalból utálni kell a Nyugatot? Néznek a perzsák Marvel-filmeket? Mit tudnak a magyarokról? Akar Teherán atombomát? És mit szól ehhez Izrael? Elképzelhető, hogy visszatér a sah? Ezekről a kérdésekről beszélgetettek a Rizikó adásábán Sárközy Miklós iranistával, a Károli Gáspár Református Egyetem docensével László Dávid és Nagy Dávid, az Oeconomus elemzői.

Te mit gondolsz? Írd meg kommentben!

A podcast beszélgetés középpontjában Magyarország nemzetpolitikai helyzete és a határon túli magyar közösségek aktuális kihívásai állnak. A trianoni békeszerződést követően jelentős számú magyar került szomszédos országok fennhatósága alá, ami alapjában határozza meg a magyar nemzetpolitika irányvonalait. A résztvevők kiemelik, hogy nemzetközi szinten egyre kevesebb figyelmet kapnak a történelmi kisebbségek jogai, ugyanakkor Magyarország 2010 óta több reformmal növelte a külhoni magyar közösségek támogatását, például a státustörvény és a kettős állampolgárság bevezetésével.A beszélgetésben részletesen tárgyalják a külhoni magyarok demográfiai helyzetét és jogainak állapotát, illetve a külföldi magyarság helyzetének változékonyságát a szomszédos országok eltérő politikai hozzáállása miatt. Kiemelten foglalkoznak a Trianon trauma politikai kezelésével, valamint a 2004-es kettős állampolgársági népszavazás kudarca által okozott nehézségekkel. A nemzetpolitika fontos célja a határon túli közösségek identitásának, kultúrájának megerősítése és fenntartása, amit a nemzetpolitikában megjelenő intézkedések és támogatások hivatottak szolgálni.A podcast keretében vita is zajlik a nemzetpolitikai optimizmus mértékéről; míg egyes résztvevők pozitív eredményekről számolnak be, különösen az oktatás területén, mások rávilágítanak a kisebbségi lét nehézségeire és a nemzeti közösségek fennmaradásának összetett feltételeire. Végezetül a beszélgetés megerősíti, hogy a magyar nemzetpolitika és a szomszédságpolitika szorosan összefüggenek, és Magyarország sikeressége kulcsfontosságú a külhoni magyarok jövője szempontjából.

A választási kampány ígéreteihez képest alaposan átalakult az új német kormánykoalíció stratégiája. A CDU kényszerű szövetsége az SPD-vel, valamint a koalíción kívül maradt Zöldekkel oda vezetett, hogy elmarad a sokak által várt nagy irányváltás a Lámpakoalíció politikájához képest, inkább csak annak finomhangolására kerül sor. Helyette a súlypont a nagy állami hadiipari és infrastruktúra megrendelésekre helyeződik át. De mire elég 900 milliárd euró elköltése a gazdasági növekedés, és ami még fontosabb, a megtépázott német versenyképesség szempontjából? Geo-Trendek új adásában Tatár Mihály, az Oeconomus vezető elemzője beszélget Varga Mónikával, az OnfoRádió riporterével a német gazdaságpolitikai fordulatról.

Nemrég a Kaukázus két országában, Grúziában és Örményországban jártunk egy utazás keretében. Ennek az útnak a tapasztalatait mutatjuk be eheti adásunkban, kitérve a térség konfliktusaira, geopolitikai játszmáira és közlekedési kultúrájára. Birodalmak, kultúrák és vallások tektonikus lemezeinek ütközőzónáiban jártunk és ez a tapasztalat, azt gondoljuk, hozzásegít jobban megérteni azt a világot, amiben élünk.